A lottó története

2012.03.20. 15:07 | bloggy | komment

Címkék: lottó számok lotto nyerőszámok nyeröszámok

 A lottó olasz eredetű szó, részt, részesedést jelent. Legősibb fajtája talán a 90/5-ös játék, melynek gyökerei Genovába nyúlnak vissza. (lotto számok - blog) Az olasz városállamban a politikához kapcsolódott a játék kialakulása, hiszen a városvezetők közé évente 5 új tagot választottak, mégpedig 90 polgár közül. Ennek az 5 új honatyának a kilétére kötöttek fogadásokat a város polgárai. A telitalálat esélye 1: 44 millióhoz volt, csakúgy, mint ma az ötöslottóban.

A lottó egyre népszerűbbé vált, ezt lovagolta meg a pénzhiánnyal küszködő elöljáróság, és 1620-ban intézményesítette a játékot. A lottóból divat lett, és egyre több itáliai városban kezdtek különböző sorshúzásokat rendezni. A lottót mint stabil pénzforrást Európa szerte számos uralkodó igyekezett kihasználni, sőt, még az amerikai kongresszus is engedélyezte jelenlétét a függetlenségi harc támogatására, 1776-ban.

A XVIII. század folyamán a Habsburg Birodalom különböző részein állami monopóliummá tették a játékot. Az osztrák és cseh tartományokban 1751-ben monopolizálták, Mária Terézia koncessziójával pedig 1762-ben Pozsonyban és Temesváron is lehetett lottózni. 1770. szeptember 2-ától a budai Felső piac téren (mai Batthyány tér) álló jövedéki épületben is megforgatták a szerencsekereket, majd 1787-től állami kézbe került a szerencsejáték. Ekkor a sorsolásokat még kéthetente végezték, a szelvények gyűjtésének feladatát gabonakupecek, kocsmárosok és trafikosok látták el.

A lottó magyar kézbe kerülésére 1868-ban, a kiegyezés után került sor. A Magyar Királyi Lottóigazgatóság az államkincstárat gazdagította, méghozzá évente körülbelül 3 millió forinttal. Ennek ellenére a játékot sokan komolyan ellenezték, így 27 év után, 1895-ben megszüntették. Hiányát pótolandó megjelent az osztálysorsjáték. A klasszikus, genovai típusú lottó több mint fél évszázad után indult újra, 1957. március 7-én.

Forrás: fortepan.hu

A lottó szabályai

Az ötöslottó egyszerű játék. A 90 számból 2 találat jelenti a legkisebb nyereményt, 5 a maximálisat. A befolyt nyereményalapot nyerőosztályok szerint, százalékos arányban osztják meg a nyertesek között. Ez a négy nyerőosztály a következő: az I. nyerőosztály az 5-ös találaté vagy találatoké, 30 %-ot kap; a II. nyerőosztályba azok tartoznak, akik 4 találattal rendelkeznek: 17%; a III. nyerőosztály a 3-asok kerülnek 18 %-kal; végül a IV. csoport a 2-eseké, 35 %-kal. A nyeremények összegét az adott nyerőosztályokon belül a nyertes szelvények száma határozza meg.

A lottó egyik fontos állomása az 1991-es év, mivel ekkor vezették be, hogy telitalálatos szelvények hiányában az ötös találatokra jutó részt nem osztják fel a négyes találatok között. Így a fődíj óriásira halmozódhat, még nagyobb kedvet adva a lottózáshoz a játékosoknak. Ez az 1991-es szabály eredményezte a következő szakaszban olvasható álomhatárok jelentős részét.

Érdekesség, hogy a kezdetekben egy lottószelvény ára 3 forint 30 fillér volt, mára már 225 forintot kell fizetnie érte a játékosoknak.

Álomhatárok

A játék első öttalálatos szelvénye 855 ezer forinttal gazdagította a nyertest. A közeli 1 millió forintos álomhatárt 1959-ben lépte át a lottó, alig öt év múlva pedig már 2 milliós nyereményről számoltak be a hírek. 1986-ban 5 millió forintos nyereményt fizettek ki, a dupláját, 10 milliót pedig három évvel később, 1989-ben ért az ötös. A 100 millió forintos álomhatár éve 1992, a halmozódásnak köszönhetően. 1994-ben a győztes 500 milliót, 1999-ben 1 milliárd forintot, 2003-ban pedig az eddigi legnagyobb összeget, 5 milliárd forintot vihetett haza a nyertes.

Az új játékok

Az 1980-as évektől újabb játékok terjedtek el a lottós gyakorlatban. Bár az ötöslottó népszerűsége továbbra is töretlen, kedvelt játék a hatoslottó, amelyben 45 számból 6-t lehet megtippelni, illetve a skandináv lottó, amelyben 35 számból 7-t. Izgalmas játékot ígér még az 1996-ban indult Keno, és a 2001-ben bevezetett Luxor, valamint a 2005-ös Putto. (lotto számok - blog)

 

süti beállítások módosítása